Többek között ezt mondta: „az a társadalom, amely nem a rendre, a munkára, a szorgalmas cselekvésre, az igazmondásra, az adott szó hitelére, a társadalmat közösséggé szervező értékekre épül, az ideig-óráig elvegetálhat ugyan, de vesztébe rohan”. Hoffmann Rózsa ezt az egész Európában az oktatásban szerinte érzékelhető rossz és riasztó tendenciákkal kapcsolatban mondta, Magyarországra vonatkozóan is érvényesnek tartva, és a liberális ideológiát kárhoztatja.
Az érdekes az, hogy az ezt követő, elsősorban Hoffmann Rózsa által irányított oktatáspolitika volt az, amely botrányt botrányra halmozott, vagyis egyáltalán nem hozott rendet az oktatásba (az iskolák állami kézbe vételekor kialakult anomáliák, a KLIK létrehozásakor jellemző káosz, a 2013. évi botrányos tankönyvmizéria, hogy csak néhány példát mondjunk). Az igazmondás sem volt erőssége az oktatásirányításnak, a sajtót is számtalan hamis, az oktatáspolitika iránytóitól származó kijelentés, értékelés járta meg. Az adott szó hitele, mint érték furcsán hangzik egy olyan hatalom képviselőinek szájából, amely hatalom választások előtt megfogalmazott ígéreteiből számosat nem tart be.