December elején több mint 300 módosítójavaslatot adtak be fideszes képviselők a felsőoktatási törvénytervezethez. Az ELTE EHÖK több mint 80 módosítójavaslatot fogalmazott meg, pl. a hallgatói munkavégzés adó- és járulékkedvezményeinek visszaállítását. Kalina Gergely ELTE EHÖK elnök szerint a koncepció azonban alapvetően rossz, megörökölte a hatályos törvény hibáit. A teljes felsőoktatást nézve az állami finanszírozás aránya 2011-hez… Continue reading Elfogadják a felsőoktatási törvényt
Month: December 2011
A parlament elfogadja a köznevelési törvényt
A magyar Országgyűlés a Fidesz-KDNP képviselők kétharmados többségével elfogadja a korábbiakhoz képest az oktatási rendszerben jelentős változásokat hozó Nemzeti köznevelési törvényt. A főbb változások: az oktatási rendszer irányításának, valamint a tantervi szabályozásnak a centralizálása, a tankötelezettség korhatárának leszállítása 18-ról 16 éves korra, az általános iskolai tanulók du. 4, esetenként 5 óráig történő iskolai foglalkozásának biztosítása,… Continue reading A parlament elfogadja a köznevelési törvényt
18-ról 16 éves korra csökken a tankötelezettség korhatára
A tankötelezettséget 18-ról 16 éves korra leszállítása. Ez fogalomzavart okoz a felnőttképzés értelmezéskor is.
A köznevelési törvény elfogadása
A törvénytervezet megismerése után széleskörű tiltakozás indult meg, amely a szakképzést érintő változtatásokat is érintette. A törvény és a végrehajtási rendeletek gyakori változásainak követése rendkívül nehéz. Magát a törvényt is négyszer módosították két év alatt, a végrehajtási rendeleteket pedig kb. tízszer. Volt olyan módosítás is, amelyet hatályba lépése előtt egy nappal hirdettek ki. A tankötelezettség korhatárát… Continue reading A köznevelési törvény elfogadása
A szakképzési törvény elfogadása
A szakképzési törvény átalakította az egész rendszert. A felnőttképzőket leginkább az OKJ és abban szereplő költségnövelő felnőttképzési óraszámok, a személyi és tárgyi feltételek változása és a központosítás érinti.
Terv a szakképző iskolák integrálása, mega intézmények létrehozása
A törvény szerint megyénként egy-két szakképző intézménybe kell integrálni az összes szakképző intézményt: ötezer főnél nagyobb létszámú szakképző iskolákat akarnak létrehozni a törvényalkotók. (Az átszervezést egy évvel elhalasztották, 2015-re, mivel a KLIK nem készítette azt elő. Felmerült ezért az iskolák NGM alá rendelése is.) Általános szakmai vélemény szerint a magyar iskolák infrastruktúrája ezt csak papíron… Continue reading Terv a szakképző iskolák integrálása, mega intézmények létrehozása
Gyakorlatorientált képzés gyakorlati lehetőségek nélkül
Sem a szakiskolások duális képzéséhez, sem a szakközépiskolások összefüggő szakmai gyakorlatához nem tud a kamara kellő számú gyakorlóhelyet biztosítani. A törvény módosításával lehetőség lett arra, hogy a – megfelelő alapkészségekkel és gyakorlati tudással még nem rendelkező – kilencedikesek is tanulószerződést köthessenek, és külső gyakorlóhelyen foglalkoztassák őket. Ennek feltételei a legtöbb vállalkozásnál nincsenek meg.
A szakképzési törvény elfogadása
2011. májusában fogadta el a kormány a “Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására” című koncepciót. A szakképzési törvény a koncepciótól egyes pontokon eltér, mivel a törvény iskolai rendszerű szakképzésre vonatkozó szabályozása a köznevelési törvényen alapul. A jogszabályok megjelenése előtt a Magyar Szakképzési Társaság több alkalommal fordult Hoffmann Rózsa és Czomba Sándor… Continue reading A szakképzési törvény elfogadása
Az életpálya-tanácsadás szabályozása – konkrétumok nélkül
Az életpálya-tanácsadási szolgáltatások szabályozása korszerű fogalmakkal operál, de konkrétumokat nem tartalmaz. Bár a törvény szerint „Az életpálya-tanácsadási szolgáltatás feladatai ellátásának részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg”, ez a rendelet az azóta eltelt több mint két év alatt még nem született meg. A gazdaság igényeinek előtérbe helyezését jelenti, hogy a nemzeti foglalkoztatási szerv koordinálja az életpálya-tanácsadást, amelyben… Continue reading Az életpálya-tanácsadás szabályozása – konkrétumok nélkül
Csökken a nappali képzés korhatára, ingyenessé válik az esti és levelező képzés
A tankötelezettség korhatárának leszállításával párhuzamosan a nappali képzés korhatárát is leszállították. Míg korábban középfokú oktatásban (beleértve az érettségi utáni szakképzést is) 22, jelenleg 21 éves korig van lehetőség nappali képzésben tanulni. Egyidejűleg az a lehetőség is megszűnt, hogy azok esetében, akik az általános iskolát 7 éves koruk után kezdték meg, a korhatár egy évvel megemelkedjen.… Continue reading Csökken a nappali képzés korhatára, ingyenessé válik az esti és levelező képzés