Múzeumi Negyed (Múzeumliget) / Kormányrendelet a Városligetet érintő fejlesztések szabályozásáról

A kormány kiemeltté nyilvánította az új nemzeti közgyűjteményi épületegyüttes projekt keretében megvalósuló beruházás közigazgatási hatósági ügyeit, és kijelölte az eljáró hatóságokat. A Városliget vagyonkezelői jogát – térítés nélkül – egy állami ingatlanfejlesztő Zrt., a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. veszi át 99 évre, amely – a tervek szerint – lebonyolítja a Városliget rehabilitációját, majd a fenntartásról a… Continue reading Múzeumi Negyed (Múzeumliget) / Kormányrendelet a Városligetet érintő fejlesztések szabályozásáról

A tankönyvterjesztés és -kiadás államosítása

A szakmai tankönyvek terjesztése is a Könyvtárellátóhoz került. A sokféle tankönyv közül volt, ami még az év végén se jutott el a tanulókhoz. A tankönyvkiadás államosítása a szakmai tankönyvekre is vonatkozik, amelyek nagy részét specializálódott kis kiadók adták ki eddig.

Múzeumi Negyed (Múzeumliget) / Törvény a Városliget tulajdoni viszonyainak megváltoztatásáról

A Papcsák Ferenc, zuglói polgármester által (december 1-én, egyéni képviselői indítványként) benyújtott kerettörvény-javaslatot az Országgyűlés elfogadta. Ennek értelmében kilencvenkilenc évre a száz százalékban állami tulajdonú Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. vagyonkezelésébe kerülnek a városligeti ingatlanok – a Műcsarnok, a Széchenyi fürdő, a műjégpálya és a műszaki építmények kivételével. Az MSZP aláírásgyűjtésbe kezdett a Városliget védelmében.

Az Országgyűlés elfogadja a tankönyvellátással foglalkozó törvényt

Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere december 15-én benyújtja az Országgyűlésnek a tankönyvellátásra vonatkozó törvény javaslatát, a ház azt különleges sürgősséggel tárgyalja, s a benyújtástól számított két napon belül meg is szavazza. A törvény a tankönyvfejlesztés, tankönyvellátás, tankönyvterjesztés jelentős mértékű centralizálásáról szól. Ennek értelmében évfolyamonként és tantárgyanként két tankönyv közül lehet választani ezután a fenntartó… Continue reading Az Országgyűlés elfogadja a tankönyvellátással foglalkozó törvényt

Az Iparművészeti Múzeum bemutatni szeretné bemutatni az Esterházy gyűjtemény egy részét, ám a minisztérium betiltja azt

A már kialakult vita miatt tervezi az Iparművészeti Múzeum bemutatni az Esterházy-gyűjtemény egy részét, ám az Emberi Erőforrás Minisztériuma arra hivatkozva, hogy nem szerepel az intézmény munkatervében, betiltja a kiállítást. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében kiemelkedő műremekek származnak az egyik leggazdagabb magyar főúri család, az Esterházyak kincstárából. Káprázatos ötvös-kincsek, török fegyverek, régi magyar főúri viseletek és ékszerek,… Continue reading Az Iparművészeti Múzeum bemutatni szeretné bemutatni az Esterházy gyűjtemény egy részét, ám a minisztérium betiltja azt

Megalakult a Nemzeti Pedagógus Kar Előkészítő Bizottsága

A kormány pedagógus szakmai testületet, Pedagógus Kart hoz létre. A Pedagógus Kar önkormányzattal rendelkező köztestület lesz, tagja lesz minden kinevezett pedagógus. A Kar véleményezi az oktatással összefüggő döntéseket, etikai kódexének tartalma szerint tagjaival szemben etikai eljárásokat folytathat, aminek negatív eredmény esetén a pályáról történő elbocsátás is lehet a következménye. A köznevelési törvény részletesen előírja a Kar… Continue reading Megalakult a Nemzeti Pedagógus Kar Előkészítő Bizottsága

A Felnőttképzési törvény megjelenése – adatszolgátatási és felnőttképzési információs rendszer bevezetése

A statisztikai adatszolgáltatás minden képző számára kötelező. Ugyanakkor ellentmondásosak a jogszabályok, a felnőttképzési és iskolarendszern kívüli képzés megnevezésében. Nem egyértelmű, hogy az OSAP felnőttképzőkre vagy valamennyi képzést szervező intézményre vonatkozik. Gondot jelent, hogy az adatszolgáltatás az eddigi csoportos helyett egyéni adatbevitelre változott, ami nagymértékben megnöveli az adminisztrációs terheket és a nyomtatási költségeket. Az engedélyezett képzések… Continue reading A Felnőttképzési törvény megjelenése – adatszolgátatási és felnőttképzési információs rendszer bevezetése

A Felnőttképzési törvény megjelenése – minőségbiztosítási keretrendszer

A törvény szerint minőségbiztosítási keretrendszert kell fenntartani a képzőintézményeknek. Ma még értelmezhetetlen (nem állt fel az erre hivatott testület, nincsenek elfogadott rendszerek), hogy milyen minőségbiztosítási keretrendszereknek kell megfelelni, amit kétévente legalább egyszer külső értékelésnek kell alávetni. Ez újabb költségeket ró az intézményekre, végső soron drágítja a képzést, növeli az adminisztrációt, előnybe hoz új minőségbiztosítást kialakító… Continue reading A Felnőttképzési törvény megjelenése – minőségbiztosítási keretrendszer

A Felnőttképzési törvény megjelenése – ellenőrzések és jogkövetkezmények

A jogalkotó nem titkolt szándéka az ellenőrzések gyakorítása. Minden engedélyezett képzést folytató intézmény kétévente minimum egyszer számíthat hatósági ellenőrzésre, az ellenőrzés előzetes bejelentése nélkül is. A jogszabály be nem tartása komoly szankciókkal járhat, több százezer forintos bírsággal, az engedély visszavonásával. A hatósági ellenőrzések mellett külső minőségbiztosítási keretrendszer betartását igazoló külső értékeléseket is kell biztosítani a… Continue reading A Felnőttképzési törvény megjelenése – ellenőrzések és jogkövetkezmények

A Felnőttképzési törvény megjelenése – szakértői rendszer létrehozása

A felnőttképzésben szabályozott képzések kérelméhez szakértő által előzetesen minősített programot kell csatolni. Megnövekedett a felnőttképzési szakértők szerepe, új szolgáltatási díj jelenik meg az engedélyezési eljárásban. Minősítést csak olyan szakértő végezhet, aki szerepel a Felnőttképzési Szakértő Bizottság javaslata alapján a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által összeállított ajánlási listán. Nem teljesen egyértelmű, ugyanakkor, hogy  a szakértők felelősségi köre… Continue reading A Felnőttképzési törvény megjelenése – szakértői rendszer létrehozása