Durva felsőoktatási forráskivonást jelent a Széll Kálmán Terv

Az oktatáson belül is elsősorban a felsőoktatást sújtja a Széll Kálmán Terv. A területen tervezett megtakarítások: 2012: 12 milliárd, 2013: 38 milliárd, 2014: 38 milliárd forint.

A dokumentumban szerint az olyan képzések, amelyekre nincs igény a munkaerőpiacon, csupán az államadósságot növelik. A munkaerőpiacon igényelt képzéseket végzők pedig gyakran elhagyják az országot, miután végeztek.

Természettudományi és műszaki képzésekre több hallgatót akarnak irányítani, a “nem piacképes” képzéseket megszüntetnék.

A kormány dönt a keretszámokról a gazdasági helyzetnek megfelelően, valamint a képzések összetételéről is, tehát arról, hogy milyen szakon hány ösztöndíjas hely lesz. Nem világos, hogy intézmények szerint teszik-e meg, ha igen, akkor az autonómiasértő.

Az MRK figyelmeztet, hogy így hallgatói létszámcsökkenés jön. Veszélyben az EU2020 stratégia keretein belül vállalt 30,3%-os diplomás-arány.

A felsőoktatási törvény koncepciójával a Széll Kálmán terv nincs összhangban.

Naszvadi Györgytől, az NGM államtitkárától származó, a végleges dokumentumba véletlenül bekerült megjegyzés szerint a költségtérítés képzést fokozatosan ki kell vezetni. Kósa Lajos magyarázata szerint nem a fizetős képzéseket szüntetnék meg, hanem a költségtérítés a valós összeget fedezné, ún. önköltséges lenne, amely gyakorlatilag nagyarányú emelkedést jelentene a tanulás költségeiben.