A kormány december 5-i ülésén támogatta az EMMI néhány nappal korábban kiszivárgott előterjesztését, melynek legnagyobb felháborodást kiváltó passzusa 10 480 főben maximálta az alapképzésre, osztatlan képzésre és felsőoktatási szakképzésre teljes állami ösztöndíjjal felvehető hallgatók számát. További 46 630 hallgatónak tette lehetővé a részösztöndíjas képzési formát, bár ez az előző évben nem volt túlságosan népszerű, mindössze 1691-en éltek a lehetőséggel, holott 5500 ilyen helyet hirdetett a kormány. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) javaslatának értelmében mesterképzésen 16 000-en, doktori képzésen 1300-an tanulhattak volna. A keretszámokat a kormány által elfogadott tervezet a legtöbb diákot érintő alapképzési és osztatlan területen mintegy a harmadára vágta vissza, jogi és gazdaságtudományi képzési területen pedig csak önköltséges helyekkel számolt.
A kormány döntése ellen többek között a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és a Magyar Rektori Konferencia (MRK) is hevesen tiltakozott, a hallgatói szervezet a tandíj bevezetéséről beszélt és nyilatkozatában előrevetítette: “Nem hagyjuk, hogy az ifjúságot a felső tízezer arisztokráciájára és alattvalókra osszák, ennek megakadályozására minden eszközt fel kell használni.”