József Attila-díj első botránya

Szőcs Géza kulturális államtitkár 4 nevet módosít a szakmai kuratórium által elfogadott listában. A NEFMI a 2011. február 3-ai felkérőlevelében nem nevezte meg azokat a szervezeteket, akiktől kurátort delegáltatni szándékozott.

Ez ellentétben állt a korábbi gyakorlattal, amikor a mindenkori kuratóriumi ülésen a szervezetek kijelölték maguk közt a következő évi ülés megszervezőjét, amely meghívta a többi szervezetet, így a jelölés lebonyolítása az írószervezetek irányítása alatt állt, decentralizált, demokratikus módon. Továbbá a József Attila-díjazottak kiválasztására a korábbi évek gyakorlatától eltérő módon úgy került volna sor, hogy a felkért kuratórium 26 személyt jelöl, akik közül a minisztérium önállóan 13-at kiválaszt.

Ezzel a jelölőszervezetek delegáltjai nem értettek egyet, így a kuratóriumi ülésen csak 13 főt jelöltek. Ez a processzus ezek után megismétlődött 2012-ben (4 fő), majd Halász János államtitkársága alatt 2013-ban (3 fő) is. 2012-ben a Szőcs Gézát követő L. Simon László kulturális államtitkár átszervezi a művészeti díjak rendszerét a szakmai tekintélyének visszanyerése érdekében: a díjak számát és bizonyos díjak esetében a kiosztás gyakoriságát csökkentik, a díjjal járó pénzösszegeket azonban emelik. Ugyanakkor ez sem biztosította a delegáló szakmai szervezetek és a jelölőbizottságok autonómiáját.

Az új rendelet 2012. december 15-én jelent meg a Magyar Közlönyben, és 2013. január 1-jén lépett életbe, a 4. § (1) értelmében azonban a díjakra a szakmai szervezeteknek 2012. december 15-ig kellett volna leadniuk a jelöléseket. Ez jogilag eleve képtelen helyzetet teremtett. A szervezetek továbbra is tiltakoztak az eljárás ellen. 2013-ban ennek ismét a “régi” eljárás érvényesült. Halász János vezetése alatt 3. alkalommal bírálják felül a szakmai kollégium döntését. A harmadjára is lehúzott Pollágh Péter, a JAK, a FISZ és az Írószövetség tagja ezzel új rekordot állít fel a díj modernkori történetében. Továbbá 2013-ban olyan személyek is díjakat és kitüntetéseket vehetnek át (pl. Szaniszló Ferenc), akik nyítlan kirekesztőek és rasszista, homofób közleményeikkel sértik az alapvető demokratikus társadalmi elveket.

A szervezetek az évek során többször is nyílt levelekben, tárgyalásokon és akciókban tiltakoztak az eljárás ellen, majd 2013-ban a FISZ, JAK és a Szépírók Társasága is bejelenti, hogy nem kívánnak élni a jelölési jogukkal mindaddig, amíg nem biztosítják a szakmai döntések autonómiáját. Annak ellenére, hogy megegyezés nem történt az ügyben, 2014-ben a korábbi évek jelöltjeit is figyelembe véve végül elfogadták a szakmai bizottság javaslatait. Az állami díjak rendszerének problémái azonban nem oldódtak meg ezzel sem.