Az Alaptörvény tervezetében megjelenik a Magyar Művészeti Akadémia a Magyar Tudományos Akadémiával egyenrangú szervezetként

Az 1992. január 31-én megalakuló Magyar Művészeti Akadémia (MMA), az alapító-elnök Makovecz Imre építész után közszájon csak Makovecz-akadémiának nevezett intézmény első olyan említése, amelyből arra lehet következtetni, hogy a zömében konzervatív, a jobboldali Fidesz-kormányhoz köthető, vagy annak ideológiájával szimpatizáló művészekből, értelmiségiekből álló csoport a Magyar Tudományos Akadémiával egyenrangú jogosítványokat kapna a magyar művészeti élet szervezésére, alakítására és felügyeletére. Az MMA ilyen helyzetbe hozása azért is számíthatott meglepőnek, ugyanis az MTA égisze alatt már müködött a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia is (SzIMA), ám a kormányzati akarat a SZiMA ellenpólusaként létrehozott, korábban az államtól függetlenül és egyesületként működő MMA-t bízza meg a művészeti élet irányításával. A kormányzat a későbbiekben előbb százmillió forintot adott a megalapításra, majd 2,5 milliárdot az éves működésre, emellett az MMA megkapta a Pesti Vigadó 2 milliárd forintból felújított épületét, a Műcsarnok irányítását és kezelését, továbbá egyéb jogosítványokat a kulturális élet állami finanszírozásának befolyásolására.