A törvény szerint minőségbiztosítási keretrendszert kell fenntartani a képzőintézményeknek. Ma még értelmezhetetlen (nem állt fel az erre hivatott testület, nincsenek elfogadott rendszerek), hogy milyen minőségbiztosítási keretrendszereknek kell megfelelni, amit kétévente legalább egyszer külső értékelésnek kell alávetni. Ez újabb költségeket ró az intézményekre, végső soron drágítja a képzést, növeli az adminisztrációt, előnybe hoz új minőségbiztosítást kialakító… Continue reading A Felnőttképzési törvény megjelenése – minőségbiztosítási keretrendszer
Month: September 2013
A Felnőttképzési törvény megjelenése – ellenőrzések és jogkövetkezmények
A jogalkotó nem titkolt szándéka az ellenőrzések gyakorítása. Minden engedélyezett képzést folytató intézmény kétévente minimum egyszer számíthat hatósági ellenőrzésre, az ellenőrzés előzetes bejelentése nélkül is. A jogszabály be nem tartása komoly szankciókkal járhat, több százezer forintos bírsággal, az engedély visszavonásával. A hatósági ellenőrzések mellett külső minőségbiztosítási keretrendszer betartását igazoló külső értékeléseket is kell biztosítani a… Continue reading A Felnőttképzési törvény megjelenése – ellenőrzések és jogkövetkezmények
A Felnőttképzési törvény megjelenése – új testületek, bizottságok
Hat tagú Felnőttképzési Szakértői Bizottság a Nemzeti Munkaügyi Hivatalhoz becsatornázva (szakértőkkel kapcsolatban javaslattevő, véleményező, tanácsadó jogosítványokkal rendelkezik + végzi a minőségbiztosítási rendszerek vizsgálatát). 5 tagú Bizottság a Kamarához (MKIK) becsatornázva, dönt a felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételéről. Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács az NGM-hez becsatornázva, szakmai döntés-előkészítő, javaslattevő, véleményező országos testület. Megyei fejlesztési és képzési… Continue reading A Felnőttképzési törvény megjelenése – új testületek, bizottságok
A Felnőttképzési törvény megjelenése – szakértői rendszer létrehozása
A felnőttképzésben szabályozott képzések kérelméhez szakértő által előzetesen minősített programot kell csatolni. Megnövekedett a felnőttképzési szakértők szerepe, új szolgáltatási díj jelenik meg az engedélyezési eljárásban. Minősítést csak olyan szakértő végezhet, aki szerepel a Felnőttképzési Szakértő Bizottság javaslata alapján a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által összeállított ajánlási listán. Nem teljesen egyértelmű, ugyanakkor, hogy a szakértők felelősségi köre… Continue reading A Felnőttképzési törvény megjelenése – szakértői rendszer létrehozása
A Felnőttképzési törvény megjelenése – új felnőttképzési rendszer létrehozása
Hatósági eljárássá vált a felnőttképzési tevékenység: felnőttképzésben szabályozott képzést, csak hatósági engedély birtokában lehet folytatni. “Aki fizet, az rendeli a zenét.” – mondta az egyik minisztériumi vezető. A támogatott képzések teljesen új, engedélyezési eljárását vezeti be a jogalkotó. Új képzési körök, sok adminisztráció, kötelező szakértői szolgáltatások jelennek meg a rendszerben. Az engedéyezési eljárás szigorú tárgyi… Continue reading A Felnőttképzési törvény megjelenése – új felnőttképzési rendszer létrehozása
A Felnőttképzési törvény megjelenése és végrehajtási rendeletek hiánya
A törveny ex lex helyzetbe helyezte mindazon képző intézményeket,amelyek korábban csak program akkreditációval rendelkeztek. Ezek a képző intézmények 2013. szeptember 1-től a tv. értelmében nem tudtak áfa-mentesen kínálni képzéseket (sőt, hónapokon keresztül még annak a veszélye is fenn állt nyelvi képzések esetében, hogy egyáltalán nem is oktathatnak, engedély hiányában). Az engedélyezésre vonatkozó kormányrendelet csak november… Continue reading A Felnőttképzési törvény megjelenése és végrehajtási rendeletek hiánya